Szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek
BIORUMEN Az acidózis kezelésére, valamint a bendő aktivitásának megőrzésére kialakított termék.
Az élő élesztőkultúra (Levucell) tejsavtartalma következtében. kedvező hatású a bendő flórájára. A nyomelemek sóként stimulálják a mikróbiális növekedést, kelátként kompenzálják az acidózis következtében fellépő gyengébb felszívódást.
Az aromaanyagokat és étvágygerjesztőket tartalmazó növények növelik az étvágyat, és a bendő aktivitását.
Felfúvódás, étvágytalanság, bendőleállás esetére.
Vízben oldható por / 500 gr kis vödörben)
Gyors segítség hasmenés esetén
( borjú, bárány, kecske, malac )
LACTIBIOSE Takarmány helyettesítőként fejti ki hatását minden olyan esetben, pl. hasmenés, amikor a növendék állat a megszokott táplálékát (tejpótló) nem fogadja el.
A laktóz a hipoglikémia ellen szolgáltat energiát, kétszer olyan hatásos, mint a glükóz. Elektrolitok (Na, K) pótolja a hasmenés során bekövetkező veszteséget, valamint serkenti a vízfelvételt. A glicin szabályozza a laktóz és az elektrolit-felvételt. A citrát és a Na-bikarbonát az acidózis ellen hat, valamint puffer hatást fejt ki.
A vanília aroma és a magas laktóz szint miatt a LACTIBIOSE nagyon jó ízű, pezsgése felgyorsítja a hatóanyagok (elektrolit és az energia) hatását.
Vízben oldható por / 90 g-os zacskóban / 24 zacskót tartalmazó kartondobozban.
Hasmenés gyógyítása antibiotikum nélkül
(borjú, bárány, kecske, malac )
NUTRIZAN Akkor nyújt igen hasznos segítséget, amikor az állat már nem fogadja el a normál táplálékot/tejpótlót.
A dextróz energiát szolgáltat, az elektrolitok (Na, K) csökkenti a hasmenés általi ásványi só veszteségét. A rostok (növényi kivonatok, karub, répa, almapektin) szabályozza a dextróz és az elektrolitok felszívódását. A pektin a gyomorban kiterjed, ezáltal megvédi nnnnna nyálkahártyát a bakteriális fertőzéstől.
Komplett és komplex összetétele révén a NUTRIZAN egyike a leghatékonyabb termékeknek a piacon. Összegyűjti a coli baktériumokat, ami így nem tapad ki a bélfalra, hanem kiürül a szervezetből.
Vízben oldható por 2,5 kg-os vödörben adagolóval.
Hasmenés utábi rehabilitáció, energiapótlás
( borjú, bárány, kecske, malac )
TONISOL alkalmazásának kettős célja van:
Tejes takarmány helyettesítésére:
A borjú tejérzékenysége, rossz emésztése, hasmenése esetén, folyadékháztartása felborul. A glicémia újrateremtésével, a folyadékveszteséget is pótolni kell a bélcsatorna alkalózisának megakadályozásával együtt. A termék glükózt, szövetközi ionokat (nátrium és klóriont) valamint intracelluláris ionokat (káiumot és foszfátot) tartalmaz.
Ha a tejes itatást szüneteltetjük a borjakat könnyen emészthető, étvágy gerjesztő táppal etetni kell, ennek a követelménynek felel meg a TONISOL:
Lábadozó borjak:
Fertőzés után a borjak nagyon gyengék. Amikor nincs energiatartalékuk, a fehérje emésztés sel termelnek energiát. A borjú átlagosan 500 g fehérjét veszíthet el 24 órán belül.
Ennek megfelelően nagy szüksége van egy energiabombára.
Születés közben meggyötört borjak:
Az esetek 15%-ban az ellés légzési elégtelenséget okoz a borjaknál. Ha nem teszünk semmit ellene, acidózishoz vezethet és megzavarja az oxidációs mechanizmust. A glükóz tartalékok megfogyatkozásával csökken a hőtermelés is.
Az asszimilálható glükózt nagyon gyorsan kell pótolni..
Vérszegény borjak:
A megszülető borjak 6%-anak vére 30%-nál kisebb hematokrit értékű, 48 órán belül akár 20%-ra eső méhen belül szerzett anémiában szenved. (Dardillat, 1982)
Minthogy a tej vastartalma minimális (4-6 mg/kg) ezek a borjak gyorsan elveszítik a takarmány iránti érdeklődésüket, levertek, hasmenésesek lesznek (a kolosztrumban kevés a laktoferrin)
Az ilyen esetekben a TONISOL híg oldatban (60oml/1 liter víz, ami 45g glükóz/literrel egyenértékű) vagy tisztán közvetlen az állat szájába itatás előtt adható.
Bebizonyosodott, hogy a koncentrált glükóz oldat sokkal gyorsabban hozza helyre a glicémiát, az állatok jól viselik, még dehidrált állapotban is. (Levy és tsai, 1989)
A glükóz, a laktáz enzim által emésztett laktóznál is könnyebben felvehető, míg a galaktózt a májanyagcsere dolgozza fel. (Ramesy, 1985)